Nyomtatási eljárások a nyomdaiparban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Nyomtatási eljárásnak a nyomógépek és nyomtatók nyomási módjait nevezzük. Ezeket a nyomdászatban általában az általa használt nyomóformáról különböztetjük meg, a rajtuk lévő nyomó, és nem nyomó elemek egymáshoz viszonyított helyzetéről, és anyaguk szerint, kivéve a digitális nyomtatást. De egyéb csoportosításai is lehetnek.


Nyomóforma

A nyomóformán található az az információ, amit festékezés után nyomás útján átjuttatunk a papírra. A legegyszerűbb felosztása a nyomóelemek magasságát veszi alapul. E szerint három fajtára csoportosítható: magas-, sík-, és mélynyomtatás.

Flexográfiában használt nyomóforma Magasnyomtatás

A nyomó elemek magasabban helyezkednek el a nem nyomó részekhez képest. A nyomóforma hagyományos anyaga az ólom, ón, és antimon keverékéből előállított betűfémötvözet. Ezt külön mozgatható betűkből szedik. Feltalálása előtt fából készült formákat használnak, de a rajzokat még sokáig így készítik. Majd ezeket felváltja a klisé. Később használnak egylemezes formákat, melyet a fényképészet feltalálása után fototechnikai úton gyártanak. Modernebb formája a flexográfia, amelyben gumiról, vagy különböző tipusú műanyagokról nyomtatnak. A magasnyomtatás elvén működik több más eljárás is:

  • Stanc: A papírból valamilyen forma kivágására szolgál (dosszié, boríték)
  • Bieg: Vastagabb anyagoknál hajtási vonalat képez a papíron, aminek mentén az könnyebben hajtható lesz.
  • Ricc: Az anyag bizonyos mélységig való bevágása, például öntapadós anyagoknál a felsőréteg kivágása a hordozó egyben hagyásával.
  • Perforálás: Apró lyukak, vagy vonalkák belevágása a papírba, a könnyebb téphetőség miatt, vagy kötészetben a nagyobb ívek többszöri hajtásának megkönnyítésére.

A fenti eljárásokat optimális esetben egy menetben is elvégezhetjük. A nyomóforma alapja egy falap, melybe fémpengék vannak beleszorítva. Ezek átvágják, bevágják, vagy csak megnyomják a papírt. A stancolás kivételével vannak bizonyos célgépek is, de ezek csak egyenes vonalban képesek megmunkálni a papírt. Ide sorolható még a sorszámozás is. Ezt egy un. számozószekrény végzi, mely mechanikus vezérlésel automatikusan váltja a számokat.

Litográfiai kő és a róla készült nyomat Síknyomtatás 

A nyomó és nem nyomó elemek egy síkban helyezkednek el. Elve a zsír és a víz kölcsönös taszításán alapul. Eleinte kőről nyomtattak, később cinket is használtak, melynél később fényképésztei úton is gyártottak nyomóformát. Az ofszetnyomtatásban az alumínium terjedt el, de ezt megelőzően használtak több fémből készült un. bi- és trimetál lemezeket is, . A síknyomtatás elvén működik több eljárás is:

  • Litográfia, vagy más néven kőnyomtatás. Itt használták először ezt az elvet. A nyomóforma anyaga porózusos kő, többnyire mészkő. Felületén a nyomóelemeket különleges tintával alakítják ki
  • Bádognyomtatás: Az ofszetnyomtatás elődjének is tekinthető. Itt már nem közvetlenül érintkezik a nyomóforma a nyomandó felülettel. Elnevezését a nyomandó anyagról kapta. Nyomóformája készülhet kőből, később fémből. Ofszet, vagy szitanyomtatással viszik fel a festéket, amely többnyire hőre szilárdul meg. Nyomás után egy beégetőkemencébe kerül az anyag. A konzervdobozok gyártása is így történik. Első menetben mindkét oldalára lakkot visznek fel a rozsdásodás megakadályozására, és a külső oldalon a könnyebb festékezés segítésére.
  • Ofszetnyomtatás. Manapság talán ez a legelterjedtebb technológia. Nyomóformája egy nagyjából fél mm vastag alumínium lemez, melynek egyik oldalán elektrolízissel oxidréteget alakítanak ki. E réteg igen keménynek nevezhető, és kopásálló. Az oxidréteg nagyon kis méretű hexagonális (hatszögletű) cellákká áll össze, közepükön egy póluscsatornával. Majd erre fényérzékeny réteget visznek fel. Ez az anyag képezi később a zsírszerető nyomóelemeket, melyeket formakészítés során erős UV fénnyel, vagy újabban lézerrel alakítanak ki, a felesleges réteganyagot pedig lemossák. A fényérzékeny réteg lehet pozitív és negatív működésű. Konzerválásához gumiarábikumot használnak, mely az alumíniumoxid pólusaiba beivódik, ilymódon őrizve meg vízszerető tulajdonságát. A forma egy gumilepedővel bevont hengerrel érintkezik, majd innen kerül a festék a papírra. Ezért közvetett eljárásnak nevezzük.

Mélynyomtatás

A nyomóelemek belemélyednek a nyomóformába, melyeket festékkel töltenek fel, a felesleget pedig egy un. rákellel lehúzzák. Anyaga többnyire réz. Ezt az eljárást használják ofszetgépek lakkozóműveinél is.

Szitanyomtatás

A nyomóforma különböző sűrűségű szitaszövet, melynél fényképészeti úton, vagy sablonok használatával alakítják ki a nyomó elemeket. Itt is rákelt használnak, amivel a festéket végighúzzák a szitán, ami bizonyos helyeken átengedi a festéket, máshol pedig nem.


Nyomógépek

Ofszet nyomómű stilizált rajza Nyomómű 

A nyomóművekre általánosan igaz, hogy tartalmaznia kell egy nyomóformát, és egy ellennyomó felületet. E kettő között jön létre a nyomtatás, ha valamelyik hiányzik, nem lehet nyomtatásról beszélni. Hozzátartozik még egy festékezőmű, illetve eljárástól, és felszereltségtől függően egyéb szerkezetek. A síknyomtatás elvén működő gépeknél többnyire egy nedvesítőmű is mely előbb benedvesíti a formát, majd ezután festékeződik. Manapság a legtöbb nyomdagép hengeres felépítésű. Ezeket a gépeket hívjuk rotációs gépeknek, a folyamatos forgásra utalva. A köznapi szóhasználatban a tekercsnyomó gépek megnevezése ként terjedt el, de valójában nem azt jelenti.

Papír

Papírtovábbítás szempontjából két formája lehet

  • Tekercsnyomó gépek
  • Ívnyomó gépek

E szempontból teljesen más felépítésük van. Az íves gépeknél a papírt továbbító hengereken elhelyezkedő csipeszek veszik át egymástól papírt a következő nyomóműnek, vagy a kirakószerkezetnek, vagy pedig ezek az ívfogók (greifer) egy végtelenített láncon vannak, ami független a nyomómű elemeitől. A tekercses gépeknél ilyen nincs, itt a papírpálya feszessége a meghatározó. A tekercsnyomó gépek gyorsabb járatúak, de nehézkesebb elindulni vele, és a papírpálya szakadása rengeteg kiesett időt és selejtet eredményezhet. A tekercsnyomó gépek csak rotációs felépítésűek, többnyire a papír mindkét oldalát egyszerre nyomják. Ofszetgépeknél nem ritka, hogy a papír a két gumihenger közt halad, így az egyik nyomóhenger a másik ellennyomó felülete.

A Pantone cég egyik színskálája Szín

A nyomógépek lehetnek egy, vagy többszínnyomó gépek. Egy nyomóformáról egy szín nyomható, több szín nyomásához több forma kell. Minden formához pedig külön nyomómű (werk) szükséges. Tehát hogy egy gép egyszerre hány színt tud nyomni, a nyomóművek száma határozza meg. A nyomdászat a fényképek sokszorosításánál a magenta, sárga és a cián tárgyszíneket használja. E három szín összekeverésével fekete jön létre. De a nyomdászatban alkalmazott eljárások nem mindegyike alkalmas arra, hogy ebből valóban fekete legyen. Ebben az esetben egy un. neutrális szürke keletkezik, ami könnyen elbillen valamelyik alapszín irányába. Ezért használnak feketét is. Általában a fényképek, de a nyomtatásra előkészített egyéb anyagok is zömében ezzel a négyszíncolor eljárással vannak bontva. Ezek a színek lefedik ugyan a teljes látható színtartományt, gyakorlatilag viszont egy nyomtatási technikával sem lehet tökéletes színhűséget elérni. Kidolgoztak egy hexacolor eljárást is, mely a négy alapszín mellett még két színt használ, ez többnyire a zöld, és a narancs, de egyéb színek is kiemelhetőek, például a vöröseskék. Ezzel javítható valamelyest az árnyalatvisszaadás, de távol van a tökéletestől. Használhatják képregényekben az arc, vagy egyéb színek egységességének a megkönnyítésére, vagy jobb minőségű reklámplakátokon, naptáraknál. Kevert (direkt) színek is használatosak, ezek egy szabvány alapján gyártott színsorozatból keverhetőek ki. A legelfogadottabb színrendszert a Pantone cég fejlesztette ki, a nyomdaiparon kívül is sok helyen ezt alkalmazzák. A Pantone sorozat színei:

  • yellow 012 (a négyszínsárga erősebb változata)
  • orange 021 (narancs)
  • red 032 (vörös)
  • warmred (melegvörös, valamivel sárgásabb mint a red 032)
  • rubine red (rubinvörös)
  • rhodamin red (a magenta erősebb kicsit kékesebb változata)
  • process blue (a cyan erősebb változata)
  • reflexblue (vöröseskék)
  • blue 072 (a reflexkéknél valamelyest lilásabb)
  • purble (lila)
  • violet (viola)
  • green (zöld)
  • white (fehér, ennek két változata van, áttetsző, és fedő)

Ez a sorozat az idők folyamán több kisebb módosításon átesett, nagy eltérésekről viszont nem beszélhetünk. Léteznek még fémszínek is, több fajta arany, bronz, és ezüst, melyek egyéb színekkel is keverhetőek. A direktszíneket általában számmal jelölik, ennek pontos beazonosításához különböző színskálákat használnak, melyek tartalmazzák a pontos keverési arányt is.


Nyomdai anyagleadási ismeretek

Hogyan adhatja le munkáját: Anyagát leadhatja FTP-n, DVD-n, CD-n, pendrive-on vagy 10 MB-ig e-mailen. FTP-re feltöltött anyaghoz minden esetben kérünk egy külön e-mailt is az anyagra vonatkozó információkkal, a megrendelésre való utalással ( megrendelés-, árajánlat iktatási száma stb. ).

Zárt állományok (PS,PDF) Ezek a formátumok mindent tartalmaznak (betűtípusok, grafikai elemek, színek, stb. ) és ezért ez a legbiztonságosabb anyagleadási forma. A fontokat kérjük beágyazni. Ezt a leadási formát preferáljuk!

Nyitott állományok Szerkeszthető anyagok (Quark- Xpress, Adobe Indesign, CorelDraw, Adobe Illustrator, Adobe Photoshop, Microsoft Word stb. fájljai). A nyitott állományok nem tartalmazzák a pontos nyomtatáshoz nélkülözhetetlen elemeket pl. betűtípusok, grafikai elemek, színek, stb. Ezeket mind mellékelni kellene, ami sokszor elmarad vagy hiányos. A fontokat mellékelni kell vagy görbévé alakítani. Ha nyitott állományt kapunk, akkor abból egy zárt állományt készítünk a fenti problémák miatt. Erről minden esetben egy jóváhagyás szükséges gyártás előtt. Ez lehet kisebb munkáknál gépindulásnál a személyes megjelenés vagy egy próbanyomat jóváhagyása. A Word dokumentumban leadott anyagot csak szövegeredetiként vagy elhelyezési mintaként tudjuk használni!

Képek, képi felbontás A minimális felbontás jó minőségű nyomatok eléréséhez 250-300 dpi. Ne tévesszen meg senkit a monitoron jó minősében látott kép. Az interneten általában 72 dpi felbontású képek vannak, ezekből nem hozható létre jó minőségű nyomat.??A monitorok RGB színtérben dolgoznak. Nyomdai feldolgozáshoz CMYK színrendszerre van szükség. Az elkészült anyag színe CMYK-ra történő átalakítás után változhat, ezért az anyag készítőjénél ellenőrizendő átalakítás után a színek helyessége.

Több oldalas kiadványok Nagyobb terjedelmű kiadványok anyagait oldalanként külön fájlban egyértelmű megnevezéssel kérjük. Nem oldalpárban! ( a kilövő programunkkal csak ebben az esetben tudunk dolgozni ) Az üres oldalak is a megfelelő helyen kell, hogy legyenek! ( ellenkező esetben a kilövésnél az oldalak elfognak “csúszni” ) A különböző kötési módoknál a gerincvastagságot is figyelembe kell venni.

Méretek – méretezés: Megkülönböztetjük a vágott és a nyers méretet. A leadásnál mindig a nyers méretét adja meg a terméknek. Hajtott több oldalas kiadványnál ne a kiterített méretet adja meg ! Kifutó anyag esetén + 3-3 mm-es ráhagyást kérünk. Nagyobb vagy bonyolultabb munkákhoz lemodellezett mintadarabot, “nyomat eredetit”, forgatókönyvet, látványtervet stb. várunk, mindent ami egyszerűsítheti a feladatot és amivel az utólagos félreértések elkerülhetőek.

Színek Színek C cyan=cián, M magenta=bíbor, Y yellow=sárga, K (key) black=fekete, ezeket a színeket használjuk a nyomdaiparban. A 4 színből többnyire minden szín kikeverhető. Nyomtatáshoz általában mindent 4 színre kell bontani. ( kivételt képeznek a direkt színek amit szita- ill. ofszet nyomásnál alkalmaznak ). Ezt színrebontásnak, a felbontott színeket színkivonatnak nevezünk. Digitális nyomásnál a direkt színek is 4 színbe bontódnak, használatuk csak szimuláltan alkalmazható, a 100 %-os egyezés nem biztosított.

Papír típusa: Ofszetpapír: Matt felületű, mint a fénymásoló papír.

  • A 80, 90 gr-os ofszetpapír megegyezik az általában használt fénymásoló papírokkal.
  • Műnyomó papír, vagy karton: Simított felületű papír, igényesebb nyomatokhoz (fényes, vagy matt felülettel).
  • A 135 gr-os műnyomó papír közepes vastagságú, szórólapokhoz használt papírfajta.
  • A 300 gr-os műnyomókarton, átlagos névjegykarton.